CSALÁDTERÁPIA
A családterápia rendszerszemléletű pszichoterápiás módszer mely azt vallja, hogy a családi rendszer tagjai kölcsönhatásban vannak egymással. Bármelyik tag életében bekövetkező változás kihat a többi családtagra. Fókuszában mindig a család egésze áll.
Célja nem a "beteg" tüneteket produkáló családtag "megjavítása", hanem együtt felfedezni, milyen működési módok és a családtagok közötti mely konfliktusok segítenek fenntartani a jelen problémás helyzetet. Segítséget ad a rendszer megváltoztatásához, hogy a problémák megszűnhessenek. Segít felfedezni a meglévő, de nem használt erőforrásokat.
A családterápia egyidejűleg hat az egész családra! Gyors, dinamikus gazdaságos beavatkozás!
Családterápia ajánlott
- Amikor szülő-gyerek (akár több generációs) együttműködése nehézzé válik
- Családon belüli konfliktusok esetén
- Óvodai, iskolai viselkedési problémák esetén
- Kamaszok és otthon élő fiatal fenőttekel való problémák megoldására
- Mikor olyan betegség tünetek jelenetkeznek, aminek kimutatható szervi oka nincs
MI a CSALADTERÁPIA
Forrás MCSE...
A családterápia az 50-es években született az USA-ban a rendszerelmélet és kibernetika bázisán. Elterjedését, fejlődését a pszichoanalízis, a csoportterápia és a kommunikációelmélet kutatási eredményei sarkalták.
A rendszerszemléletű megközelítés a problémák keletkezésének és a terápiás beavatkozás egységének nem a tünetet mutató családtagot, hanem magát az egész családot tekinti. A terápia fókuszában a család, annak működése áll. A családi kapcsolatokban igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának segítésével.
A családterápiában a tünet illetve a tünethordozó a család egészének metaforikus módon megnyilvánuló zavarát, diszfunkcióját képviseli.
A terápiás iskolák irányultságától függően a család kommunikációs, strukturális, szociokulturális, történeti, érzelmi, etikai rendszerként való koncipiálása jellemzi a terápiás gyakorlatot. A családterápia történetében megjelenő számos irányzat az ezredfordulóra az integrációs törekvésekkel jellemezhető. A strukturális, stratégiás, problémaközpontú, megoldásközpontú, viselkedésterápiás irányzatok mellett jelen vannak a tárgykapcsolati, intergenerációs valamint narratív irányzatok egyaránt a jelenlegi terápiás színtérben.
A módszer jellemzői
A családterápia módszertanára jellemző a terapeuta fokozott aktivitása a terápiás folyamat kezelésében. Gyakran használnak különféle akciós technikákat (szoborépítés, pszichodráma, Gestalt technikák, levélírás, imagináció ...stb.) és szimbolikus terápiás módszereket (rajzolás, gyurmázás stb.), s adnak a családnak otthoni feladatokat. A családterápia eszköztára rendkívül gazdag, színes és sok szinten mozgatja meg a rendszerfolyamatokat. Különösen a postmodern, narratív irányzatok hatására a család partnerként, saját problémájuk szakértőjeként való elfogadása a terápiás kapcsolat egyenrangúvá alakulását jelzi, a kontextuális terápia pedig a kapcsolatok etikai dimenzióját teszi hangsúlyossá. A hatalmi viszonyok helyett a kapcsolati igazságosság, a nemi- családi szerepek demokratikus felfogása, a reflektivitás kölcsönössége fontos erőforrásai és fejlődési potenciáljai a mai családterápiának. Forrás: Magyar Családterápiás Egyesület